Az Omega-3 és a testicularis térfogat

A termékenységi problémákkal küzdő párok 30-50%-ánál a férfi rossz minőségű spermával rendelkezik. A spermium termelés pubertáskor kezdődik, és amint elkezdődött, a halálig folyamatosan folytatódik (bár a herék szöveti tömege csökken a korral, és ez a spermium termelésben bekövetkező változásokat is magában foglalja). A sperma minőségét a spermium mennyisége, mozgása, mérete és alakja jellemzi.

Ami a mennyiséget illeti, a termékeny férfiak ejakulátumai akár százmillió spermiumot is tartalmazhatnak milliméterenként. Az ejakulált spermiumok számát befolyásoló tényezők a következők:

  • A herék spermium termelési kapacitását a testicularis térfogat jellemzi (a herék mérete közvetlenül tükrözi az általuk tartalmazott spermium termelő szövet mennyiségét, és így a maximális sebességet, amellyel spermát képesek termelni).
  • Az utolsó ejakuláció óta eltelt idő.
  • Általános egészségi állapot (amely befolyásolhatja a spermium termelését).
  • A férfi reproduktív traktus szerkezeti és funkcionális integritása.

A különböző vizsgálatokból származó eredmények arra utalnak, hogy az étkezési zsírok befolyásolhatják a herék működését. Különösen, egészséges férfiaknál megfigyelték, hogy az omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavak bevitele pozitívan kapcsolódik a testicularis térfogatához, míg az omega-6 és a transzzsírok bevitele fordítottan kapcsolódik a herék volumenéhez.

Az olvasóra bízzuk, hogy következtetéseket vonjon le.

Források:

  • Aging changes in the male reproductive system.
  • Mínguez-Alarcón L, Chavarro JE, Mendiola J et al. Fatty acid intake in relation to reproductive hormones and testicular volume among young healthy men. Asian J Androl. 2016 Oct 28. doi: 10.4103/1008-682X.190323. [Epub ahead of print]
  • Pacey AA. Male fertility and infertility. Obstet Gynaecol Reprod Med. 2009; 19 (2): 42-47.
  • Pacey AA. Sperm Biology: An Evolutionary Perspective. Edited by Tim R. Birkhead, Dave J. Hosken, and Scott S. Pitnick. Elsevier 2009 (First edition).

A leggyakoribb halálozási ok a nőknél

A nők esetében az elhalálozás leggyakoribb oka a kardiovaszkuláris megbetegedések.

Több nő hal meg kardiovaszkuláris betegségek miatt, mint bármilyen más betegségből adódóan, és – a közhiedelemmel ellentétben – jellemzően több nő hal meg miatta, mint férfi. Rengeteg, a nők számára egyedi kockázati tényező létezik: terhességi cukorbetegség (diabetes mellitus), magas terhességi vérnyomás (hypertension), terhességi toxémia (preeclampsia), policisztás petefészek betegség (PCOS) vagy az ösztrogén bevitelből adódó kockázatok. (Mindegyikről a következő bejegyzésekben fogunk részletesen beszélni.)

Számos tanulmány kimutatta a halból vagy táplálékkiegészítőből származó omega-3 zsírsavak bevitelének előnyeit, úgymint a szív- és érrendszeri megbetegedések és a hirtelen elhalálozás kockázatának csökkentése. Az EPA kapszula formában való szedése ajánlott a magas koleszterinszinttel és/vagy trigliceridszinttel rendelkező nők esetében.

Az omega-3 és az izmok egészsége

A vázizom nagymértékben alkalmazkodik az étrendhez és a testmozgás szintjéhez. Tehát a vázizom válasza a tápláltsági állapottal módosítható. Az étrendben lévő zsír mennyisége és típusa fontos szerepet játszik a test metabolikus egészségének szabályozásában: a telített zsírsavak kapcsolódnak az anyagcsere diszfunkció kialakulásához, míg egyes egyszeresen telítetlen zsírsavak és többszörösen telítetlen zsírsavak pozitív hatással vannak az anyagcsere-funkcióra. Megállapítást nyert, hogy a vázizom érzékeny az étkezési zsírok változásaira, az étkezési bevitel minimális kéthetes változásával, amely az izomösszetétel jelentős megváltoztatásához szükséges. A közelmúltban végzett humán vizsgálatok kimutatták, hogy a tengeri eredetű omega-3 zsírsavak befolyásolhatják a vázizomzat gyakorlását és táplálkozási reakcióját. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a korábbi omega-3 státusz nemcsak az izmok metabolikus reakcióját befolyásolja a táplálkozásra, hanem a gyakorlati időszakra adott funkcionális választ is.

Ráadásul az ülő életmód, a betegség miatti izomkihasználatlanság és az öregedési folyamat súlyos vázizomvesztéssel jár (ami gyengeséghez és csökkent életminőséghez vezet). Azonban kimutatták, hogy az omega-3 étrend-kiegészítés enyhíti a vázizom tömegének elvesztését.

Forrás:

Jeromson S, Gallagher IJ, Galloway SD et al. Omega-3 Fatty Acids and Skeletal Muscle Health. Mar Drugs. 2015 Nov 19;13(11):6977-7004. doi: 10.3390/md13116977.

Az Omega-3 és a fájdalmas, görcsös menstruáció

Az Omega-3 zsírsavak étrend-kiegészítőként történő bevitele csökkenti a fájdalmas, görcsös menstruáció (primary dysmenorrhea) tüneteinek intenzitását. A fiatal, egészséges nőknél a görcsös menstruációval járó fájdalom anélkül jelentkezik, hogy a méhben vagy más kismedencei szervekben problémák merülnének fel. Rengeteg nő szenved ettől a problémától, amely a 10 és 30 év közötti nők esetében az iskolából vagy a munkából való hiányzás elsődleges oka is egyben.

Számos tanulmány rámutatott, hogy az Omega-3 zsírsavak jótékony hatással lehetnek a fájdalmas menstruációra. Egy konkrét esetben véletlenszerűen két csoportba osztottak nőket: az egyik csoport napi egy Omega-3 kapszulát kapott, a másik pedig placebot (egy olyan kapszulát, amelynek nincs terápiás hatása). A 3 hónapos tanulmány alatt a nőknek lehetősége volt 400mg ibuprofén (egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszer) bevitelére, ha erős menstruációs fájdalmakat tapasztaltak. A három hónapos kezelés után, a fájdalom intenzitásának jelentős csökkenését figyelték meg annál a csoportnál, amelynek tagjai Omega-3-at kaptak. Ezen felül az étrend-kiegészítő hatására a nők kevesebb ibuprofént vettek be, ami fontos szempont, tekintve annak mellékhatásait és a néhány páciensnél jellemző gyógyszer tolerancia kialakulását.

Források:
Rahbar N, Asgharzadeh N, Ghorbani R. Effect of omega-3 fatty acids on intensity of primary dysmenorrhea.Int J Gynaecol Obstet 2012;117(1):45-47.
Tokuyama S, Nakamoto K. Unsaturated fatty acids and pain. Biol Pharm Bull 2011;34(8):1174-1178.

Mit jelent a „szuperkritikus CO2 extrakció”?

A hagyományos módszerek alkalmazásával az Omega-3 zsírsavak általában kisméretű tengeri halakból vagy haltermékekből nyerhetők ki valamilyen fizikai eljárással: főzéssel, préseléssel vagy centrifugálással. Ezek az eljárások sok szennyeződést és alacsony omega-3 koncentrációt (kevesebb mint 30%) tartalmazó halolajat eredményeznek, amit még tovább kell finomítani (a szennyező anyagokat és a toxikus vegyületeket magas hőmérsékleten és/vagy szerves oldószerek használatával távolítják el), és később növelni a koncentrációját (olyan eljárásokkal, amelyek nem tudják úgy izolálni az EPA-t és a DHA-t, hogy azok a test számára könnyen metabolizálható, és az oxidációval szemben stabilabb kémiai formában maradjanak meg).

A szuperkritikus folyadék technológia ezeknek a hagyományos módszereknek az alternatívája: lehetővé teszi a magas hőmérséklet elkerülését, környezetbarát oldószereket (széndioxid, CO2) használ, nem mérgező, a feldolgozás után könnyen elválasztható a terméktől, lehetővé teszi az olaj nagy részének kinyerését az omega-3 zsírsavak degradációja nélkül, kiváló minőségű olajat eredményez (a szennyeződések nagyarányú eltávolításával) és akár 90% fölötti omega-3 kombinációt eredményez (akár 95% EPA és akár 80% DHA)

Éppen ezért a EPA és DHA táplálékkiegészítőket szuperkritikus CO2 extrakcióval nyerik ki:

  • Így a táplálékkiegészítőben található olaj nagyon nagy mennyiségben tartalmaz Omega-3 zsírsavakat.
  • Nagyobb tisztaságot és nagyobb biztonságot nyújt a fogyasztó számára.
  • Könnyebben szívódik fel (és épül be) a szervezetünkbe.
  • Nagy stabilitású terméket eredményez (tekintettel az oxidációra)

És lehetővé teszi, hogy a szükséges mennyiségű EPA-t és DHA-t kevesebb kapszula bevételével is elérhessük.

Az Omega-3 és az asztma kezelése

Az asztma, a légutak duzzanatát és szűkületét okozó betegség a gyermekkorban leggyakrabban előforduló krónikus betegség. Ha a gyermek asztmáját nem kezelik megfelelően, akkor a tüdő működésében tartós elváltozások alakulhatnak ki.

Az Omega-3-al kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy az omega-3 zsírsavak fontos szerepet játszanak a légzőszervi megbetegedések és az allergia megelőzésében, illetve eloszlatásában is. Az asztmás gyermekek kezelésére pozitív hatással vannak és az asztma továbbfejlődését is gátolják. A vizsgálat eredményei alapján ajánlott bizonyos mennyiségű omega-3 zsírsavat beépíteni az újszülöttek, a gyermekek és szüleik diétájába (az anya által bevett zsírsavak a méhen keresztül jutnak el a babákhoz a születés előtt, utána pedig az anyatejjel). A terhes és szoptató nőknek legalább napi 200-250 mg DHA-t kellene fogyasztaniuk, a nem szoptatott csecsemőknek az anyatejben található DHA mennyiséget tartalmazó étrend-kiegészítőt kellene szedniük, és a gyermekkorban is folytatni, hogy megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsav rendelkezésre álljon a szervezet számára.

A koraszülött csecsemőknél, az anyatejben található magasabb omega-3 szint szintén összefüggésbe hozható az asztma kialakulásának csökkenő kockázatával, továbbá a laktációs időszak alatt, az anya által bevett omega-3 táplálékkiegészítő csökkentette a légzőszervi megbetegedések gyakoriságát.
A DHA-t éppen ezért megfelelő mennyiségben és koncentrációban kell bevenni.

Források:
Hageman JHJ,Hooyenga P, Diersen-Schade DA et al. The Impact of Dietary Long-Chain Polyunsaturated Fatty Acids on Respiratory Illness in Infants and Children. Curr Allergy Asthma Rep 2012;12(6):564-573.
MedLine. Asthma – children

A gyermekemnek gondjai vannak az olvasással

Az olvasási készségek alapvető szerepet játszanak a tanulási folyamatban. Ha a gyermekének problémái vannak az olvasással, akkor minél előbbi beavatkozásra van szükség, hogy a rossz iskolai eredmények és azok későbbi következményei elkerülhetők legyenek.

A DHA segíthet fejleszteni a gyermek olvasási teljesítményét: A “Dokozahexaénsav Olvasáshoz, Megismerés és Viselkedés 7-9 éves korú gyermekek esetében” című tanulmányban, az étrend kiegészítése napi 600 mg DHA-val biztonságos és eredményes módszernek bizonyult olyan egészséges gyermekeknél (7-9 évesek), akiknek az olvasási teszt eredményei a legrosszabb 20%-ba tartoztak. (az azonos korú és osztályú refereciacsoport legalább 80%-a jobb olvasási eredmény ért el)

Az olvasási tesztet a 16 hetes vizsgálati időszak elején és végén is elvégezték, az eredmények értékelésénél pedig a csoport olvasási képességeinek négy hónap alatti átlagos fejlődését vették alapul (így az átlagos elvárt fejlődés a 4 hónap alatt mért érték lett). Ez alatt az időszak alatt a tanulmány kezdetén az alsó 20%-ba tartozó gyermekek átlagosan (az elvárt 4-hez képest) 5 hónapnyi olvasási készség fejlődést értek el, míg a legalsó 10%-ba tartozók esetében a fejlődés közel 6 hónapnyi volt.

A maximális előnyök elérése érdekében a DHA-t megfelelő mennyiségben és koncentrációban kell bevenni.

Forrás:
Docosahexaenoic Acid for Reading, Cognition and Behavior in Children Aged 7–9 Years: A Randomized, Controlled Trial (The DOLAB Study)

Egy kis megelőzés – a rengeteg kezelés helyett

Az egészségünk szempontjából a rövid láncú zsírsavak nem ugyanolyan jótékony hatásúak, mint az EPA és a DHA omega-3 hosszú láncú zsírsavaknak.

Testünk nem képes magától omega-3 zsírsavak előállítására. Az EPA és a DHA bár kis mennyiségben megtalálható a vörös húsban, tojásokban és néhány más ételben, a legjobb forrásnak mégis a halak és a kagylók fogyasztását tekintik. A szervezetnek EPA-ra és DHA-ra van szüksége a növekedéshez és a zökkenőmentes mindennapi működéshez. Ha a táplálkozás során azonban nem biztosítjuk a megfelelő mennyiséget, akkor a növekedés sérülhet és a betegségekkel szembeni ellenálló képességünk is gyengülhet.

Éppen ezért ajánlott omega-3 étrend-kiegészítő beépítése az étrendünkbe, amely biztosítja a szervezet számára szükséges EPA és DHA mennyiséget. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem mindegyik omega-3 étrend-kiegészítő egyforma. Figyeljünk a koncentrációra és a tisztaságra! Minél magasabb a koncentráció, annál hatásosabb a készítmény.

A DHA és az agy fejlődése

A DHA a legfőbb omega-3 zsírsav az emberi agyban, és döntő fontosságú a viselkedés, a megismerés és a hangulat szempontjából. Ennek oka, hogy lényeges szerepet játszik az idegrendszer – különösen az agy – kialakulásában és működésében.

A terhesség és a laktációs időszak alatt (körülbelül a terhesség 24. hetétől – két éves korig) a központi idegrendszer különösen érzékeny az esetleges DHA hiányra: ha a szervezetben nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiség a neuronok és a retina fejlődésekor, az hatással van a gyermek idegi fejlődésére.

Az agyban található DHA szintje a táplálkozás során bevitt zsírsavak típusától és mennyiségétől függ. Éppen ezért különös figyelmet kell fordítanunk a nők tápláltsági állapotára a terhesség előtt és alatt, a laktációs időszak alatt és a gyermek életének első éveiben. Ezen időszakok alatt az agy DHA szintjét befolyásoló étrendi hiányosságok potenciálisan hatással lehetnek minden agyi működéssel kapcsolatos funkcióra. Akár az étrendi hiányosságok miatt, akár a zsírsavak metabolizmusához kapcsolódó rendellenességből adódóan következett be a hiány, a táplálékkiegészítők szedése hatékonyan pótolhatja a hiányosságokat.

Az omega-3 segít a normál agyi működés és a látás megőrzésében.

Étrendi zsírok – mi micsoda?

A táplálékként fogyasztott étrendi zsírok szervezetünk egyik legjelentősebb energiaforrásai. Nem csak kellemes ízt adnak az ételeknek és segítik a vitaminok felszívódását, hanem gyermekkorban kifejezetten kritikusak a megfelelő fejlődés szempontjából. A zsírsavak (az étrendi zsírok egyik fő összetevője) ráadásul egész életünk során szükségesek a metabolikus és strukturális folyamatokhoz, néhány közülük pedig központi szerepet játszik a koleszterinszint kialakításában. Ezért fontos tudni, hogy melyik zsír micsoda.

A leggyakrabban előforduló étkezési zsírsavak a következőképp osztályozhatók:

• Telített zsírsavak: Főként állati eredetű zsírok (vaj, zsír, bárány- és sertéshús, tej és sajtok), de megtalálhatóak a kókuszdióban, a kakaóvajban és néhány trópusi olajban is. Mindegyik telített zsírsav tartalmaz koleszterint.

• Telítetlen zsírsavak:
– Egyszeresen telítetlen zsírsavak: tengeri olajok és a legtöbb állati és növényi eredetű olaj.
– Többszörösen telítetlen zsírsavak: a legfontosabbak az arachidonsav (húsban, tojásban, halakban és algákban kismértékben megtalálható omega-6 zsírsav), illetve az eiocosapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) amelyek halakban (pédául makréla, lazac, szardínia, hering vagy szardella) megtalálható omega-3 zsírsavak.

Ezen felül az emberi táplálkozás tartalmaz még tejzsírból, feldolgozott élelmiszerekből és sült ételekből származó transzzsírsavakat, amelyek szintén emelik a vér koleszterin szintjét.

Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy a szervezetbe bevitt zsírsavak mennyisége mellett azok típusát is figyelembe vegyük. Az étrendünkben a telített zsírsavak helyettesítése telítetlen zsírsavakkal segíthet csökkenteni a koleszterin szintet és ezzel együtt a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Tartsuk tehát észben: nem minden zsír egyforma.

© 2021 Omega-3 Blog. Minden jog fenntartva.

Fel ↑