Étrendi zsírok – mi micsoda?

A táplálékként fogyasztott étrendi zsírok szervezetünk egyik legjelentősebb energiaforrásai. Nem csak kellemes ízt adnak az ételeknek és segítik a vitaminok felszívódását, hanem gyermekkorban kifejezetten kritikusak a megfelelő fejlődés szempontjából. A zsírsavak (az étrendi zsírok egyik fő összetevője) ráadásul egész életünk során szükségesek a metabolikus és strukturális folyamatokhoz, néhány közülük pedig központi szerepet játszik a koleszterinszint kialakításában. Ezért fontos tudni, hogy melyik zsír micsoda.

A leggyakrabban előforduló étkezési zsírsavak a következőképp osztályozhatók:

• Telített zsírsavak: Főként állati eredetű zsírok (vaj, zsír, bárány- és sertéshús, tej és sajtok), de megtalálhatóak a kókuszdióban, a kakaóvajban és néhány trópusi olajban is. Mindegyik telített zsírsav tartalmaz koleszterint.

• Telítetlen zsírsavak:
– Egyszeresen telítetlen zsírsavak: tengeri olajok és a legtöbb állati és növényi eredetű olaj.
– Többszörösen telítetlen zsírsavak: a legfontosabbak az arachidonsav (húsban, tojásban, halakban és algákban kismértékben megtalálható omega-6 zsírsav), illetve az eiocosapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) amelyek halakban (pédául makréla, lazac, szardínia, hering vagy szardella) megtalálható omega-3 zsírsavak.

Ezen felül az emberi táplálkozás tartalmaz még tejzsírból, feldolgozott élelmiszerekből és sült ételekből származó transzzsírsavakat, amelyek szintén emelik a vér koleszterin szintjét.

Éppen ezért alapvető fontosságú, hogy a szervezetbe bevitt zsírsavak mennyisége mellett azok típusát is figyelembe vegyük. Az étrendünkben a telített zsírsavak helyettesítése telítetlen zsírsavakkal segíthet csökkenteni a koleszterin szintet és ezzel együtt a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

Tartsuk tehát észben: nem minden zsír egyforma.

Az Omega-3 zsírsavak növelhetik a várható élettartamot

Az omega-3 zsírsavak kardiovaszkuláris egészségre gyakorolt jótékony hatása már régóta ismert.

Most azonban a Harvard Közegészségügyi Intézet (HSPH) és a Washington Egyetem közelmúltban végzett tanulmánya szerint azoknál az idősödő embereknél, akiknek a vérében magas omega-3 zsírsav (halakban megtalálható zsírsavak) szintet mértek, az általános halálozási kockázat 27%-kal a szívbetegségből adódó halálozási kockázat pedig 35%-kal alacsonyabb volt.

A vizsgálatot 2692, átlagosan 74 éves felnőttön végezték el, akiknél nem fordult elő szívbetegség, szívelégtelenség vagy agyi ereket érintő sérülés. A kutatás eredményeiből kiderül, hogy a legmagasabb omega-3 zsírsav szinttel rendelkező idős emberek átlagosan 2.2 évvel tovább éltek, mint azok a vizsgált személyek, akiknek az omega-3 szintje alacsony volt.

Ezek az eredmények megerősítik, hogy az omega-3 zsírsavak megfelelő szintje elengedhetetlen a szív és érrendszeri egészséghez.

A táplálkozás és az evolúció

Régebben úgy gondoltuk, hogy az emberiség jó példa a környezet adaptálására. A valóságban azonban az ember alkalmazkodott genetikailag a környezethez… amelyben az őseink is éltek!

Az alapvető körülmények megváltozásának folyamata (élelmiszer típusok, tápanyag tulajdonságok és életmód feltételek), lassan kezdődött a növények és az állatok háziasításával (körülbelül 10 000 évvel ezelőtt), majd hirtelen felgyorsult az Ipari Forradalom során (élelmiszer-feldolgozási és más eljárások). A felgyorsult változások azonban már túlságosan gyorsan történtek (legalábbis az evolúciós időskálát tekintve) ahhoz, hogy az emberi genom alkalmazkodni tudjon.

A „nyugati civilizáció betegségei” közül is sok éppen ebből a disszonanciából adódik, és hacsak részben is, de az étrendnek tulajdonítható: szív- és érrendszeri betegségek vagy a 2-es típusú cukorbetegség, hogy néhány példát említsünk.

Az étrendi Omega-6 és Omega-3 zsírsavak egyensúlya alapvető fontosságú az egészségmegőrzés és a krónikus betegségek kockázatának csökkentése szempontjából. Azonban az állattenyésztés (amelyek megváltoztatták a jószágok testzsír százalékát) vagy az olajos magfeldolgozás (amely növelte a növényi eredetű olajok mennyiségének bevitelét, és magasabb Omega-6 koncentrációt eredményezett az Omega-3 zsírsavak helyett) területén történt változások felborították az egyensúlyt. Az Egyesült Államokban jelenleg az Omega-6:Omega-3 aránya 10:1, míg a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató őseink esetében ezt az arányt 2:1 és 3:1 közé becsülhetjük.

Ez a nyilvánvaló egyensúlyhiány tehet minket fogékonnyá a krónikus betegségekre.

© 2021 Omega-3 Blog. Minden jog fenntartva.

Fel ↑